Rózsa

A rózsa egyik legrégibb kultúrnövényünk. Első történelmi emlékeink a rózsáról időszámitásunk előtt 7000 évre nyúlnak vissza. A rómaiak már tömegesen termesztették.

Kiültetésre alkalmas fajok:

Rosa canina - Vadrózsa vagy gyepürózsa: rózsaszínű virágai júniusban nyílnak, ágai felállóak. Legelterjettebb fajunk. Jelentősége inkább a nemes rózsák alanykénti felhasználásában nagyobb.
Rosa rugosa - Ecetrózsa: sötét lilás rózsaszinű nagy virágai júniustól augusztusig folyamatosan nyílnak. Termése nagy, lapított gömb alakú, narancsvörös. Ugyanazon a tövön virágok és termés együttesen is találhatók.
Rosa foetida - Pézsmarózsa: virágai a meghajló ágakon tömegesen nyílnak május-június hónapban, sárgák, poloskaszagúak. Termése nagy, narancssárga.
Rosa pimpinellifolia - az alacsonyabb típusai sűrű hajtásnövekedésük miatt a legjobb talajtakaró fajnak számítanak városban, autópályák mellett egyaránt. Virága és termése jelentéktelen.
Rosa nitida - virága 3 - 5 cm átmérőjű, rózsaszínű. Termése piros, levélszíne ősszel pirosodó. Mezofita.
Rosa multiflora - a szedervirághoz hasonló, fehéres virágai kúpos sátorvirágzatban nyílnak június-júliusban. Virágos sövénynek, kerítések mellé ültethető, futórózsaként is alkalmazható.

Kerti rózsák:

Remontáns rózsák - az e csoportba tartozó rózsák hajlamosak másodvirágzásra (remontálásra), vagyis fő virágzási idejük a tavasz és a nyárelő (június-július), nyáron főleg meddő hajtásokat hoznak, szeptemberben pedig bekövetkezik másodvirágzásuk.
Teahibrid rózsák - a legértékesebb, és fajtákban a leggazdagabb csoport. Ebbe a csoportba tartoznak a legszebb formájú és legváltozatosabb színű rózsák. Megjelenésükkel szinte az egész világot uralják.
Polyantha rózsák - virágai a hajtásvégeken bugákban találhatók. A virágok átmérője kicsi, 3-4 cm. Tömeges virágzásuk miatt színhatásuk kiváló.
Polyantha hibridek - a Polyantha fajták felhasználásával nemesítették ki őket. Fajtáit rózsaágyak kiültetésére általánosan használják. Fő jellemzőjük, hogy gyengébb vagy erősebb bokrok.
Floribunda és Floribunda grandiflora fajtatípus - a második világháború után elterjedt fajtatípus. Fajtáinak nemesítése ma is intenzíven folyik. A Floribunda grandiflora fajták hosszú, erős szárat nevelnek (Polyantha hibrid jelleg). A virágok a hajtások végén többesével nyílnak, félig teltek vagy teltek. Ágyrózsának, szabadföldi vágásra és üvegházi termesztésre egyaránt alkalmasak. Az egyes virágok teahibrid jellegűek.
Kúszórózsák: intenzív zöldfelületeken lugasra vagy pergolára futtatva mint háttérképző, térhatároló vagy pihenők árnyékot adó kerti létesítményeként alkalmazhatók.
A rózsáknak minden olyan jó minőségű talaj megfelelő, amelynek a pH értéke 6,7 és 7,5 között van. A rózsa tápanyagigényes növény, a magas sókoncentrációt azonban nem tűri.
Tenyészhely: a rózsát tavasszal ültetjük, és mivel fény és melegigényes ezért a napos helyet meghálálja.
Gondozás: a metszés az egyik legfontosabb munkafolyamat. Virágzás után az elnyílt virágokat tavolítsuk el, mivel így újra beindul a hajtásképződés, és így a hajtás végén egy újabb virág, esetleg virágzat keletkezik. Télen vigyázni kell, mivel mínusz 7 °C fok alatt még a legjobban beérett vesszők is károsodnak. Ezért a tél folyamán fenyőággal, istállótrágyával vagy bakhát készítéssel föltétlenül takarni kell.
Növényvédelem: folyamatosan kell védekezni a betegségek közül a lisztharmat és a levélfoltosság ellen, a kártevők közül a levéltetvek és a takácsatkák, kihajtás előtt pedig a levéldarazsak és a hajtásfúró darazsak ellen.
Szaporítás: mivel a rózsát szemzéssel szaporítják, ezért a rózsatöveket csak államilag engedélyezett faiskolákban szabad szaporítani, ahonnan forgalmazáskor fel kell legyen tüntetve a csomagolásra a faiskola neve, elérhetősége, a rózsa színe, fajtája és ennek tulajdonságai.